Ez az időszak – október vége, november eleje – eszünkbe juttatja szeretteinket, akik már nincsenek velünk, és – óhatatlanul – a saját elmúlásunkat is. Ezekben a napokban meg kell állnunk egy-egy pillanatra, elgondolkodni mindennapi rohanásaink és a múló idő hangulatában, mi is az éltünk valódi célja, értelme. Minden rítus, szertartás, amely a halálhoz, a búcsúzáshoz Tovább olvasom!
Kategória: Idézetek
Hogyan lehet valakiből neonáci? Milyen élményekből eredhet a gyűlölet?
Ennek a fájdalmas folyamatnak a lélektani összefüggéseit ismerhetjük meg nagyon hitelesen a saját élettörténetén keresztül elmesélve Christian Picciolini Romantikus erőszak – Egy jó útra tért neonáci visszaemlékezései című könyvéből. Ő már Amerikában született – ahogy a neve is elárulja – bevándorló olasz szülők gyermekeként. Szülei rengeteget dolgoztak, hogy a gyerekeiknek már jobb sorsa legyen, de Tovább olvasom!
„Életünk és ételünk”
Többször voltam tanúja a következő jelenetnek: iskolai vagy táborozó gyerekcsoport várakozik egy-egy élelmiszerüzlet előtt, vásárolnak, beszélgetnek. De mit vásárolnak a boltban? Mindent, ami nagyon – nagyon egészségtelen: chipset, édességet, energiaitalt – nagy mennyiségben. Ez is azt mutatja, hogy nagyon rossz étkezési szokások alakulnak ki a gyermekeinkben már egész kisgyermekkortól. Ami mögött rossz, egészségtelen családi viselkedésminták Tovább olvasom!
Edgar Cayce: Credo
Nyisd fel a szemed, lásd meg, hová tartozol: örököse vagy-e a teremtő Őserőnek! Ehhez képest formáld meg életprogramodat! Dolgozz a céljaidért! Légy aktív, türelmes, szerető és optimista! Hagyd az eredményt a Teremtőre! Soha ne kerüld ki a problémákat – lásd meg bennük a lehetőséget! Légy a jónak, az örömnek, a szépségnek a közvetítője, sugározd át Tovább olvasom!
Mit tudnak a francia nők?
Minden, ami francia… A könyvesboltokban és az olvasók között mostanában nagy népszerűségnek örvendenek azok a könyvek, amelyek a francia nevelésről, a francia nők életformájáról, életviteléről, értékrendjéről, hétköznapjairól szólnak. Egyik ilyen fontos mű Pamela Druckerman könyve, a Nem harap a spenót – Gyereknevelés francia módra című könyve vagy ilyen Mireille Guiliano könyvsorozata A francia nők nem Tovább olvasom!
A bántalmazott gyerek viselkedése
A bántalmazás lélektana egy író tollából Mottó Pedig hát engemet sokszor nem is tudtam, hogy miért, vertek, mint apró gyermeket, ki ugrott volna egy jó szóra nyomban. Én tudtam – messze anyám, rokonom van, ezek idegenek. (József Attila: Levegőt!) Erről (is) pontos látleletet ad Bereményi Géza Magyar Copperfield című regényében. Amikor édesanyja (aki korábban nem Tovább olvasom!
Jó feleségek – Egy XIX. századi írónő ma is aktuális gondolatai
Milyen egy jó feleség? Lehet-e aktuális egy XIX. századi regény? Most készült el nemrég az írónő két regénye – Kisasszonyok, Jó feleségek – felhasználásával egy új amerikai film: Kisasszonyok címmel (2019-es romantikus filmdráma Greta Gerwig rendezésében, amelynek magyarországi bemutatója 2020. januárjában volt.) A regényekben sok önéletrajzi elem található, az írónő és három lánytestvére más-más női Tovább olvasom!
A lélek vírusa a félelem és minden, ami negatív érzés, gondolat
Ne hagyjuk magunkat megbetegíteni negatív gondolatokkal, a negatív emberek közelségével. Sok páciensem panaszolta, hogy miközben a munkahelyen dolgoznak, és közben beszélgetnek – hisz számtalan munkakör ad erre lehetőséget – nagyon szenved attól, hogy mennyi negatív dolgot, panaszt kell végighallgatnia a munkatársa, munkatársai részéről. S vajon tényleg ezt kell tennünk? Kell? A legnagyobb veszélyben a szelídek, Tovább olvasom!
Polcz Alaine gyerekkori imája, amelyre az édesanyja tanította
Én lefekszem én ágyamba, minden esti koporsómba, három angyal fejem felett, egyik befogja szememet, másik megőriz engemet, harmadik várja a lelkemet. Idézet forrása: Polcz Alaine – Bitó László: Az utolsómérföld című könyve, Polcz Alaine és Bitó László beszélgetése életről, halálról – testről és lélekről, Noran Libro Kiadó Budapest, 2019. 103. oldal
Kosztolányi Dezső: Őszireggeli
Kosztolányi Dezső: Őszireggeli Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét, megannyi dús, tündöklő ékszerét. Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról, és elgurul, akár a brilliáns. A pompa ez, részvéttelen, derült, magába-forduló tökéletesség. Jobb volna élni. Ámde túl a fák már aranykezükkel intenek nekem. Kosztolányi Dezső szavai nagyon érzékenyen írják le, Tovább olvasom!